Ezzel a rövidnek nem nevezhető, kicsit csapongó, 35 perces epizóddal nyitjuk a Vörösboros Drupal sorozatunk második évadát.
Leporello honlap
Magyarországon nagyjából a 90-es évekre tehető az az időszak, amikor a céges jelenlét a világhálón lendületet kapott.
Rengeteg kis- és középvállalkozás akarta kiaknázni a webes megjelenés előnyeit, és szinte törvényszerű volt, hogy a fejlécen elhelyezkedő menü a következő választási lehetőségekkel kecsegtetett: rólunk/bemutatkozás, referenciák, galéria, kapcsolat. Minden aloldalon az alapstruktúra ismétlődött: a fejléc, oldalsó blokksor maradt a helyén - a középső részbe töltődött be az megfelelő tartalom.
Sok vállalkozás szeretett volna összetettebb oldalt, és nehezen látta be, hogy ennek az az akadálya, hogy hiján vannak a tartalomnak. Sokszor elsőre jó ötletnek tűnt a híreink menüpont, de az indulást követően el-elmaradoztak a friss hírek. Sokszor született bonyolult struktúra, ami akkor mondott csődöt, amikor kiderült: nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom megtölteni azt hétről-hétre.
Talán általában is kijelenthető, hogy mára a weben a tartalom lett a szűk keresztmetszet. A jó minőségű, rendszeres gyakorisággal előállított tartalom.
Erre a problémára szolgál frappáns megoldással az, ha a honlap szinte összes tartalma egy oldalon valósul meg. A menüpontok a "leporellón" elhelyezett tartalmak közötti navigálással operálnak (anchor). Így a viszonylag kevés tartalom ízlésesen jeleníthető meg, nem kell a két bekezdéses bemutatkozó szövegnek, vagy a pár soros kontakt információnak saját belső oldalon megjelennie.
Oliver honlapját elnézve a régi mondás jut szembe: a kevesebb sokszor több.
http://goslingo.com/
az írótól
Miután több napra megcsüngtem a Commerce és Search API facetjeinek ötvözésével, úgy döntöttem, nem válogatok eszközökben.









